Fitoftórás betegség burgonyán és paradicsomon

Ha hervadnak a paradicsom és a burgonyatövek is, ugyanaz a gomba pusztít mindkét növényen, ez az országszerte minden évben tomboló burgonya- vagy paradicsomvész. Tudd meg, hogy védekezhetsz ellene.

A betegséget Dr.Némethy Zsuzsanna így mutatja be: A burgonya fitoftórás betegsége  Európa országaiban több évszázada ismert, a járványszerűen fellépő kór olykor éhínséget, emberek százezreinek halálát okozta. Az 1800-as évek közepén Írországban kitört fitoftóra-járvány következtében több millió ember maradt élelmezés nélkül, akik az éhínség elől vándoroltak ki Amerikába. A betegség paradicsom- és burgonyavész elnevezése a kórokozó agresszív voltára, a növényeken előidézett gyors lefolyású, súlyos kártételre utal. Szabadföldi termesztés mellett a hajtatott paradicsomállományt is fertőzi.

Ismeretlen szerző alkotása (1900).
1845 és 1860 több mint egymillió ír halt meg a fitoftóra járvány miatti éhezés következtében, és másfél millióan vándoroltak ki Amerikába.

A fitoftórás fertőzés tünetei

A betegség a paradicsom- és burgonyaleveleken nagy, sárguló, majd szürkésbarnán elhaló foltok jelennek meg. A levél szélétől ki induló foltok nedves időben rohadnak. Az ép levéllemez és a foltok határán fehéres, gyér sporangiumtartógyep-kiverődés figyelhető meg. (A sporangium=növényekben található szaporító struktúra, mely ivartalan spórákat termel. Lásd. Biológiai Kiskexikon) A gyors ütemben pusztuló levélzet lekonyul, de a száron marad. A levélnyélen, a hajtáson, a száron hosszúkás foltok jelzik a fertőzést. Néhány nap leforgása alatt a burgonya-, illteve a paradicsom úgy néz ki, mintha leforrázták volna.

A betegség kórokozója a Phytophthora infestans gomba. A lombról lemosódó sporangiumok a talajban megfertőzik a burgonyagumókat is, ez okozza a kissé besüppedő, szürkés színű, szabálytalan alakú foltokat a burgonyán. Tárolás során a fertőzött  burgonyagumók megpuhulnak, elrohadnak.

A fertőzött zöld paradicsombogyók kocsánya körül a gyümölcs húsába mélyedő, kemény, több centiméteres, barna, márványozott, gyakran zónázott elszíneződés jön létre. Bár ezek a bogyók beérnek, de fogyasztásra, feldolgozásra alkalmatlanok.

A fitoftórás fertőzés terjedése

A sporangiumok a légárammal terjesztik a fertőzést, ha néhány órán át nedvességnek kitett növényfelülettel érintkeznek. A fertőzést követő 5-7 nap múlva jelennek meg a foltok, és rajtuk a fehéres sporangiumtartó gyep, elindítva a további fertőzésláncot. A fertőzés tehát két-három nap alatt is tarolhat, amennyiben viszonylag alacsonyabb hőmérséklettel (18-22 C0) és akár csak néhány órás növényfelület-nedvességgel találkozik!

A kórokozó mindkét növény esetében a beteg növényi maradványokon, illetve a gumó belsejében telelhet át. Újabban bebizonyították, hogy spórája, a talajban több évig is elfekszik és fertőzőképes marad.

A fitoftórás betegség elleni védekezés

Vegyszermente védekezés

A vegyszermentes védekezés a megelőzésben merül ki. Amikor a növényt elérte a betegség már nem sokat tehetsz érte!

A megfelelő fajta kiválasztásával, a fémzárolt vetőmagvak, gumók beszerzésével, a vetésváltással, a szellősebb parcellák kijelölésével.

Ne ültess ugyanoda, ahová tavaly. Bár a paradicsom tűri önmagát, a talajban áttelelő gombaspórák az első adandó alkalommal fertőzni kezdenek.

A tavalyi maradványok és az árvakelések eltávolítása szintén alapvető. A gyomos állomány pedig már önmagában is biztosítja a gombáknak a felületi nedvességet. A túl korai vetésnél, palántázásnál és a túlzó nitrogéntrágyázásnál gyengébb szövetűek, érzékenyebbek lesznek a növények. A közeli terménytárolók is veszélyforrást jelentenek!

A palánta ültetésnél tartsd be minimálisan 70 cm tőtávolságot, tartsd a növényeket szellősen, leveleik ne érjenek össze.

A paradicsompalántákat mélyen ültesd, szedd le az alsó levélpárt, és egészen a következő levél magassága alatti mélységre ültesd, hogy a növény a szárból kifejlődő gyökerei segítségével még több tápanyaghoz jusson, és így egészséges, vastag szárú növény váljon belőle.

Úgy ültess, hogy még véletlenül se érintkezzen a talajjal a növény levele. Később is figyelj arra, hogy a levelek minél távolabb legyenek a talajfelszíntől. Ahogy cseperedik a növény, nem árt kicsit felkopaszítani.

Amikor megjelennek az első, aprócska zöldparadicsomok, elkezdheted a növény kondícionálását. Permetezd hetente vízzel hígított, magas zsírtartalmú, lehetőleg nem ultrapasztőrözőtt tejjel.

Vegyszeres védekezés

A vegyszeres védekezésnél is a megelőzésre törekedj. Az állományban érdemes megelőzésképpen (preventíven) permetezni. Amennyiben kihagyod a rendszeres permetezési fordulókat, akkor különösen figyelj az időjárásra, és már az első tüneteknél védekezz. A betegség gyorsan terjed, tehát nem késlekedhetünk a kémiai védekezéssel. Váltva alkalmazd a gombaölőket!

Figyelni kell az élelmezésegészségügyi-várakozási időkre. A rezek esetében 7 napot, míg a rézpótlónak is nevezett mankocebek esetében 3 napot kell várni a szüretig.

II. kategóriás, Mankoceb (gombás betegségek ellen használható, Ditiokarbamát-származékok) hatóanyagú szerek: Dithane M 45* és Dithane DG Neo-Tec*, Manzate 75 DF*, Manco 80 WP*, Penncozeb DG*, Pennozeb plusz*, Vondozeb DG* és Vondozeb Plusz*, stb. Az Antracol is bevethető, hatóanyaga a propineb. A *-gal jelölt szerek kis kiszerelésben III. kategóriásak, azaz szabadforgalmúak.

Burgonya esetében a fenti hatóanyagok mellett szóba jöhet a felszívódó Amistar, Acrobat MZ, Forum R, Galben R, Curzate R, Miltox Speciál Extra WP, a Ridomilok, Kupfer Fusilan WG, valamint a Proplant (ez utóbbi palántaágyak talajfertőtlenítése és lombkezelésre is engedélyezett).

Permetezz, ahol még találsz olyan zöld lombfelületet, melyet érdemes megmenteni, illetve megelőzésképpen az egészséges bokrokon is! – Hívja fel a figyelmet Zsigó György növényvédő mérnök.